Nekem kevésbe tetszett meg, ezért bocsánatot kérek, ha netán kevesebbet is írok róla...Talán csak mert jobban szeretem a több energiával járó módszereket.És persze a látványosabbakat.
Igyekeztem találni egy jó ábrát, hát sajnos nem igazán van. A busafa originális csomagolásán végső soron látszik, hogyan is kell kinéznie a szereléknek. Na de magyarázok egy kicsit! Egy háromhorgos készséget sikerült találnom végül is, talán a segítségével érthetővé válik a szerelék mikéntje. Szóval a főzsinórt a busafa zárt részére hurkoljuk. Az alsó karikába jön a végólom, a két szélsőbe pedig a horgok 5-7cm-es fonott zsinór előkén. Akár a főzsinórt, akár forgóval ellátott előkét rakunk, ajánlom inkább komolyabb kötést alkalmazzunk, de legalábbis, dupla zsinórral vett hurokkal rögzítsük ezt a busafa zárt részébe. Amennyiben az előke mellett döntünk, (természetesen ez is a főzsinórnál erőseb fonott-zsinór legyen), ajánlott egy forgót kötni a végére. Így a forgó alsó karikájába jöhet még egy horog, amit felkötése előtt át kell fűzni a gumibetét ütközőn, így pontosan a kellő távolságra kerül majd a tablettához, és horogelőke hosszt is tetszés szerint állíthatjuk. Részemről az originálisan felszerelt 3 horgos busázó készség műanyag gyorskapocsát mellőzöm, mert nem egyszer megtörtént, hogy a víz-levegő hőmérséklet változására a felső kis záró műanyag rész egyszerűen felcsúszott és odalett a szerelékem.
1. Ábra A háromhorgos fenekező készség |
Felénk csak 2 horgot lehet használni egy szereléken, lássuk hát hogyan módosítottam hát a szereléket. Elsősorban fenekezéshez én az egy karikás busafát használom. Ilyenkor abba az egy karikába van behurkolva a főzsinór vagy a végszerelékünk előkéje, mindkét horog, és a vég ólom is. A második horgot a főzsinóron lévő szelepgumi ütközőn - mellyel rögzítem a tablettát - átfűzve kötöm fel, így a tabletta rögzítése után szabadon állíthatom a horogelőke hosszát, amit alapból itt mindig hosszabbra hagyok. ( ha sikerül lerajzolnom akkor majd beillesztem a saját ábrát is.)
2. ábra Egyhorgos fenekező készség |
A következő ábrán (2.árba) jól látszik hogy az ólom, horog hol helyezkedik el. Saját kéthorgos verziómban tehát, ugyanebbe a karikába kerül a második horog - ugyebár átfűzve a főzsinórra helyezett huzal ütközön, így az a tabletta másik végénél fog majd lebegni. Érdekes mód a gumihuzal ütköző többnyire lecsúszik fárasztáskor, és csak ritka alkalmakkor szakad el. Mért nem szerelem fordítva, hanem így visszavezetve a horgot? Egyszerűen azért, mert egy erőteljes bedobáskor, ha nem az ólom van a végfülben, a tabletta úgy lerepül, mintha ott se lett volna.
A videó és minden más ajánlja, hogy a horgot tűzzük a tablettába, na ezt se szoktam csinálni! Való igaz, hogy különben összevissza gubancolódhatnak, de más, sőt szerintem jobb megoldást eszeltem ki!
Minthogy legfontosabb része a busafogásnak az etetés, ezért készítek kicsit keményebb etetőanyagot, és jól körbenyomkodom vele a tablettát, ebbe nyomom bele a horgokat is! Így biztosan van kis etetés a horgunk körül, és a horgok sem akadnak össze!
A kapás mondhatni sosem piszkálódás, nagyon ritkán van, hogy a karika le fel mozog, a nagyritka azt jelenti hogy csak egyszer volt ilyen nekem és kollégáimnak is -ők túlnyomórészt fenekeznek - pár alkalommal. De mindegy is ilyenkor már be kell vágni...Alapjában véve csak akkor mozdul meg a kapásjelzőnk, vagy kezd sípolni ha a horog már a halunk szájában van! Szóval nincs nyeletés...azonnal jöhet a bevágás! Legtöbbször azonban egyértelmű a kapás, a karika szépen felemelkedik és megy a bot ha menni bír, vagy egy hirtelen csattanással odatapad a bothoz....ilyenkor jó, ha van nyeletőfék! Azonnal tudhatjuk is mivel van dolgunk a hirtelenkék a fehér busák, a magabiztosak a pöttyösek....
No de ezt még vagy 10x elmondom :)
Az etetés kicsit körülményesebb. Hiszen 30-50, de akár 80 méter és a fölötti távolságban is horgászhatunk. Ezeket a távoli etetéseket kézzel nem tudjuk megoldani, tehát érdemes készítenünk egy botot külön etetés céljára. Ez egy kicsit nagyobb teherbírású legyen, hiszen komoly súlyokat kell vele bedobnunk. Nagyobb méretű etetőkosarat szerelünk csak rá, és lehet suhintgatni befelé...A módszer alapját nem részletezem, hiszen mindenki ismeri már. megjegyezzük a távolságot...irányt....blabla. Szóval, akárha más halra etetnénk...Az etetőanyagot úgy kell előkészítenünk, hogy a felszínhez csattanva még ne hulljon ki azonnal a kosárból. És érdemes kicsit súlyoznunk is az etetőanyagot. Ezt lösszel, ami szintén nagyon jó felhőt képez, illetve szitált homokkal is megtehetjük. Ha kézzel tudunk gombócokat bedobni azért az a legjobb. Az etetésnél majd részletezem az etetőanyag összeállításokat is...
Az etetés kicsit körülményesebb. Hiszen 30-50, de akár 80 méter és a fölötti távolságban is horgászhatunk. Ezeket a távoli etetéseket kézzel nem tudjuk megoldani, tehát érdemes készítenünk egy botot külön etetés céljára. Ez egy kicsit nagyobb teherbírású legyen, hiszen komoly súlyokat kell vele bedobnunk. Nagyobb méretű etetőkosarat szerelünk csak rá, és lehet suhintgatni befelé...A módszer alapját nem részletezem, hiszen mindenki ismeri már. megjegyezzük a távolságot...irányt....blabla. Szóval, akárha más halra etetnénk...Az etetőanyagot úgy kell előkészítenünk, hogy a felszínhez csattanva még ne hulljon ki azonnal a kosárból. És érdemes kicsit súlyoznunk is az etetőanyagot. Ezt lösszel, ami szintén nagyon jó felhőt képez, illetve szitált homokkal is megtehetjük. Ha kézzel tudunk gombócokat bedobni azért az a legjobb. Az etetésnél majd részletezem az etetőanyag összeállításokat is...