Miért hatékony az erjesztett, büdös ízesítés?

    A következő kérdésem az volt, amit feltettem magamnak, mért tetszik a busának a tabletta, illetve akár az etetés? Mi köze van vajon a planktonokhoz? Hiszen abban már biztos vagyok, hogy nem nézik planktonoknak az etetést. Akkor meg miért kell nekik? Nagy nyaláb olvasás, kutatás, és lassan - Ervin segítségével - kialakult bennem néhány válasz a horgásztapasztalatok mellé. 

  Újabb kutatások szerint a busa tápláléka, az évszak, pontosabban a planktonok előfordulásának függvényében, akár 60%ot meghaladó mennyiségben detritusz is lehet. 

  A detritusz pedig az elhalt növényi és állati szervezetek, úgymond törmeléke, maradéka. Plankton hiányában ezt fogyasztja előszeretettel. S talán - mivel ez csak feltételezés - ezért hatékony a hidegebb vízben a főként növényi etetés, teszem azt: a lucerna liszt. S ahogyan fordul át az idő a melegebb napokra, úgy veszít a hatékonyságából. S nem utolsó sorban, ha belegondolunk egy bomló állati vagy növényi tetembe, joggal állítható, hogy ezért hatékony a büdös, erjesztett etetőanyag ízesítés is. Hiszen majdhogynem a természetes táplálék ízirányába tereljük vele az etetést, tápértékben pedig meglehet többet is kínálunk a busának.

   Így már érthetővé válik sok minden. Az elképzelés viszont újabb kérdéseket vet fel. 

   Hidegebb vízben mért főként fehér busa érkezik a növényi etetésre, holott nyáron ugyanarra inkább a pettyes busát vonzza, főként? Talán még magyarázhatnánk azzal, hogy a fehér busa növényi eredetű planktonokat fogyaszt így számára érthető, hogy telibe találtuk az ízlését, azonban akkor meleg vízben mért nem jön be neki? Illetve mért kezd a pettyes jobban reagálni az efféle etetésre is? Talán csak mert nem jut már elég táplálékhoz különben, a már aktív, felgyorsult melegvízi élethez, gyors emésztéshez?

   Sok még a nyitott megválaszolatlan kérdés, a tény viszont tény, jó úton haladunk, hogy a busa számára kedvelt étlapot előállítsuk.

   Az viszont megnyugtat, hogy eddigi horgásztapasztalataimat alátámasszák ezek a tudományból lopott tényleges információk. Nem az a kérdés már, hogy vajon hogyan fogjam meg a busát, és valóban fogható-e szabályosan horoggal. Hiszen saját eredményeimen kívül is egyre több pozitív visszajelzést kapok, hogy: Igen. A módszer működik.
    Véleményem, hogy semmi különbség a busa vagy egyébhal horgászatkor a fogási esélyeket tekintve. Pont ugyanolyan sikerrel tudjuk horogra csalni, akár a pontyot. S ha ismerjük, s kihasználjuk táplálkozási szokásait, még egyszerűbbé fog válni a horgászatuk....de ez már szintén egy újabb fejezet :)

  

Egy lépéssel erőre - avagy hogyan talál rá az etetésre a busa 2.

    Az előbbi írásból kiderült, hogy a busa oldalvonalai segítségével találja meg a legsűrűbb planktonfelhőket, és ezekbe veti bele magát. Csak azt mondom planktonfelhő, mert nem régen még abban sem voltam biztos, mi lehet valójában, hát nagyképűség volna most biológia órát tartani róluk, mikor néhány éve legjobban még Planktónit ismertem csak közülük a Spongyabobból xD. Lényeg, hogy nagyon sok fajtájuk létezik. S bár parányiak, még ezek között is válogat a busa. Vannak planktonfélék amelyeket szinte nem is fogyaszt. Nem is lényegesek számunkra, mert sajnos a nagyját sem tűzhetjük rá a horogra. Az azonban annál inkább értékes információ, hogy miért hagy egyes planktonokat szó nélkül, és mért kezdi habzsolni az etetésünk?

    Na ez az ami mindenkit érdekel. Mert ugye, etetőanyagunknak semmi köze nincs a planktonokhoz, meg akár a régen megjelent Főző Péter busázó filmjében elhangzó mondatokhoz, hogy planktonoknak nézi őket, meg bla bla....Mi lehet, hogy planktonoknak nézzük őket :) de a busánál szó sincs erről. Sokkalta egyszerűbb a megoldás: hasznos tápláléknak ítéli az etetésünk, ami egy jó összeállításnál, minden bizonnyal táplálóbb is mint maga a plankton. Hiszen másként nem is tudnánk elcsalni őket a planktonfelhőből. Persze ehhez olyannak kell lennie, hogy el is tudja fogyasztani. 

    A nagyobb, alig milliméteres planktonok elfogyasztására már csak a pettyes busa képes, a fehérek akkorákat sem tudnak elfogyasztani. Na ugye, így már kezd érthetővé válni, mért is kell etetőanyagunknak és a planktontablettánknak a lehető legfinomabb szemcsékből összeállnia, egészen lisztszerűből. Mert bizony a dara, de még a grízszerű állag is fogyaszthatatlan számukra....Kb. arról van szó, mintha elkezdenénk nagyméretű bojlival snecire etetni. Azt hiszem dobálhatnánk be zsákszámra...

    Még az állóvizekben is vannak aprócska áramlatok. Valószínűsítem, hogy ezekben sodródik legtöbbször a táplálékuk is, és nem mellesleg ezek az áramlatok továbbítják a híreket is számukra egy újonnan érkező tápanyagforrásról. Minden vízen megfigyelhető a busák mozgása, és ez szinte mindig ugyanaz, erre alapozom első állításomat. Többnyire a fő áramlatok bent helyezkednek el, ezért leggyakoribb látvány a víz közepén meg meg riadó busa csorda. De ez nem mindenütt van így. Egyik kedvenc stégemnél alapból kiúsznak a stégig etetés nélkül. Míg alig 60 méterre lévő szomszédomnál, komoly etetés árán lehet csak oda csalni őket, és akkor sem maradnak sokáig. Egyszerűen nem találok rá más magyarázatot, minthogy az áramlat ott húzódik el előttem. Persze ez horgászati szempontból nem akkora jelentőségű, hogy azt lehetne mondani egyik helyen sokat foghatunk a másikon semmit. Ellenben ezeken a helyeken az etetésünk is hatékonyabb. Perceken belül megérkeznek a busák, és ha elriasztottuk őket, szerencsés esetben egy izzasztó fárasztással, sokkal könnyebben vissza tudjuk csalni őket.

    A busa parányi táplálékokból kell, hogy jóllakjon. Ez az oka annak, hogy válogat a planktonok között, azokat fogyasztja melyek nagyobb energiát nyújtanak neki. Ezért nem mindegy mit dobálunk be. Mint ahogy kiderítettem oda jöttek a zavaros vízre is, de ugyanolyan gyorsan tovább is álltak. Feltehetően pont amiatt, hogy belekóstolva, nem ítélték elegendőnek a benne lévő táperőt.

   Többen kérdezték már tőlem, mi a véleményem a betain-ról. Vajon segít a jobb fogásban? Őszinte véleményem, hogy nincs rá szükség. A busa mindig éhes, nem szorul étvágyfokozóra. Talán a tablettába téve segíthet. De hiszem, hogy a jó összeállítású etetőanyaggal, tablettával ugyanazt el lehet érni. 

   Miként érdemes módosítani hát etetőanyagunkat a busa táplálkozásához, hogy az valóban kecsegtető legyen számára? 

   A busa emésztéséből és táplálékigényéből kiindulva hidegebb vízben talán a szénhidrát dúsabb etetőanyag, míg a meleg nyári napokon a fehérjedúsabb etetőanyagra várhatjuk a jobb eredményt.

  Hogy ez a bejegyzés se legyen túl hosszú legközelebb innen folytatom.

1. A busa ízvilága - avagy hogyan találja meg a planktont a busa

   Mivel mégiscsak elsősorban pecások vagyunk, a sok gyűjtött információból, megpróbáltam kiszűrni, mi is az ami bennünket érint, a busa táplálkozási szokásaival kapcsolatban. Pintér Ervin - kedves horgászcimborám - vette a fáradtságot, hogy olyan emberektől gyűjtse az adatokat, akik értenek is a halak táplálkozásához. Mert, ugye, én sok mindenre rájöttem, de nem értettem a miértjét.

   Miért volt jó tavasszal, a lucernaturmix? Mért nem volt jó nyáron? Mért van, hogy adott helyen 100 méterekről odatalálnak, míg másik helyen pedig csak a közelébe mennek az etetésnek, és villámgyorsan el is tünnek? Sőt egyes partközeli helyek, ahol akár minimális etetésre is megjelennek, máshol pedig nem. Mért táplálkoznak éjszakai is? és legfőként hogyan találják meg éjjel a csalinkat?

  A tapasztalat sok mindenre megtanított, a miértjét azonban nem értettem. Csak ahogy figyeltem, próbálkoztam, rájöttem mi az a módszer vagy csali, ami egyes esetekben jobban beválik, mint a másik. És persze kétséget kizáróan, még mindig sok a rejtély, a válasz nélkül maradt kérdés.

    Lássuk az első tapasztalatot, ami a legfőként megdöbbentett...az ízek...

   Régóta kísérletezem az ízesítéssel, és azt kell mondanom, nem sok változást észleltem a különböző ízek használatakor. Nagyon zavart ez a tudatlanság, hogy mivel kellene próbálkoznom, hogy főként a busákat csalogassam, ne a törpeharcsát :) Ez volt a kiindulója néhány kísérletnek...mert mondom a törpeharcsa, a tekintélyesebb falatokat kedveli jobban, míg a busa planktonokat, ebből adódóan, lehet, ha elkezdek CSAK a megfelelő ízzel etetni, csupán a busák fognak odatalálni...

    Azonban semmi sem történt...hiába volt a különböző ízesítések hada, a busák elkerültek...

    De akkor mire jönnek oda? Kérdeztem magamtól? Ha az íz nem érdekli őket. Felhő kell! de hát pirosra festettem a vizet, eperrel, málnával!

    Aztán adódott egy másik ötletet. Az történt, hogy bátyámmal egy közös horgászat alkalmával, egy etetéstől távolabbi helyen - mondhatni az orrunk előtt - jelentek meg kapitális busák. Persze voltak az etetésen is, de időről időre megjelentek azon a helyen, ahol a bátyám spicc bottal kárászozott. Ahogy figyeltem, gondolkodtam, arra jöttem rá, hogy azon a helyen - minthogy a hínár tövébe volt mindig a szerelék - gyakorta vitte be, többnyire bodorka a hínárba a horgot, s ilyenkor azzal együtt került a felszínre. A víz pedig zavarossá vált. S minthogy a kapás gyakori volt, ráfoghattam, hogy tartósan zavarossá vált.

     Legközelebbi próbánál, már egyik helyen ízesített vízzel etettem be, majd egy másikon csak a part széléből kimarkolászott, és felhígított mocsárral. Csodák csodája a mocsaras etetésre megjelentek a busák, de gyorsan tovább is álltak. Ezen felbuzdulva, újabb ízes etetés, majd plusz vödör híján az ízbe raktam a mocsarat, és kevés előre bekevert etetőanyagot is rászórtam, de még így is70%-ban mocsár alkotta az etetőanyagom. És lőn csoda, félóra sem telt el már érkezett is az első kapás. Egy kifejezetten kis fehér busa (60 dekás) lett a zsákmány, majd a következő 2-3 órában, még 2 került a szákba, szintén kis példányok, de ez inkább a helyválasztásom következménye...

     Talán 2 hónappal később érkezett Ervin az első alapokkal:

     - a busa nem az ízeket érzékeli (akárcsak a legtöbb halféle), hanem a vízsűrűségében fellépő változásokat érzékeli, és azokra reagál. Ő kicsit szakszerűbben fogalmazott...xD 

   Hát igen. Elég különösnek is érezném, ha jobban belegondolok, hogy valami jó illata lehet a planktonfelhőnek és az ízlelőképessége alapján találja meg azokat....ne adj Isten: meglátja őket...

     Tehát a válasz egyértelmű a tömegesebb plankton felhőkben nagyobb a víz sűrűsége, rendkívül érzékeny oldalvonalai jelzik ezt és már habzsol is. A sűrű, tartós etetőanyag-felhő szintén a táplálékot jelenti számára. Persze, ahhoz, hogy ne csak megjelenjen és csalódva tovább is álljon, olyanná is kell tenni azt. 

     Hogy mégis miért volt olykor eredményesebb a banán íz? Nem tudom, talán csak a szerencsés véletlen.

     Ami mégis jó eredményt hozott az a romlott etetőanyag...no de ezt majd egy másik bejegyzésnél...