Csak úgy a magam egyszerű horgászmódján szeretnék írni pár számomra kedves hal horgászatáról, melyekhez kevésnek találom a neten fellelhető információt....
Szivesen válaszolok a megjegyzésekben elhangzó kérdésekre is....illetve azt mondom beszéljük meg mint ahogy horgászokhoz illik :) Amennyiben további kérdésed van a busahorgászattal kapcsolatban bátran kérdezz a hzoltn@gmail.com emailcímen vagy egyszerűen a kicsit lejjebb bal oldalt található kapcsolat felvételi űrlapon.

AZ OLDALT FOLYAMATOSAN FRISSÍTEM, BŐVÍTEM, LÁTOGASS VISSZA KÉSŐBB IS :)
!!!MEGNYÍLT A WEBÁRUHÁZAM!!! www.busahorgaszat.hu

Kereső

Bal oldalt függőlegesen: BUSA HORGÁSZAT címszó alatt találod, meg a busázás, mikéntjéről, saját, és egyre több lelkes busahorgász tapasztalatából született írásokat. Legtöbb bejegyzés számokkal van ellátva, hogy sorrendbeli fejezetekbe foglalva olvashassa el a busázni vágyó látogató a megfigyeléseket, törvényszerűségeket, stb. Jó olvasást kívánok! és sok sok szabályos horgászmódszerrel zsákmányolt busát!

A képre kattintva eljuthatsz a webshopomra!

1. A busa ízvilága - avagy hogyan találja meg a planktont a busa

   Mivel mégiscsak elsősorban pecások vagyunk, a sok gyűjtött információból, megpróbáltam kiszűrni, mi is az ami bennünket érint, a busa táplálkozási szokásaival kapcsolatban. Pintér Ervin - kedves horgászcimborám - vette a fáradtságot, hogy olyan emberektől gyűjtse az adatokat, akik értenek is a halak táplálkozásához. Mert, ugye, én sok mindenre rájöttem, de nem értettem a miértjét.
   Miért volt jó tavasszal, a lucernaturmix? Mért nem volt jó nyáron? Mért van, hogy adott helyen 100 méterekről odatalálnak, míg másik helyen pedig csak a közelébe mennek az etetésnek, és villámgyorsan el is tünnek? Sőt egyes partközeli helyek, ahol akár minimális etetésre is megjelennek, máshol pedig nem. Mért táplálkoznak éjszakai is? és legfőként hogyan találják meg éjjel a csalinkat?
  A tapasztalat sok mindenre megtanított, a miértjét azonban nem értettem. Csak ahogy figyeltem, próbálkoztam, rájöttem mi az a módszer vagy csali, ami egyes esetekben jobban beválik, mint a másik. És persze kétséget kizáróan, még mindig sok a rejtély, a válasz nélkül maradt kérdés.
    Lássuk az első tapasztalatot, ami a legfőként megdöbbentett...az ízek...
   Régóta kísérletezem az ízesítéssel, és azt kell mondanom, nem sok változást észleltem a különböző ízek használatakor. Nagyon zavart ez a tudatlanság, hogy mivel kellene próbálkoznom, hogy főként a busákat csalogassam, ne a törpeharcsát :) Ez volt a kiindulója néhány kísérletnek...mert mondom a törpeharcsa, a tekintélyesebb falatokat kedveli jobban, míg a busa planktonokat, ebből adódóan, lehet, ha elkezdek CSAK a megfelelő ízzel etetni, csupán a busák fognak odatalálni...
    Azonban semmi sem történt...hiába volt a különböző ízesítések hada, a busák elkerültek...
    De akkor mire jönnek oda? Kérdeztem magamtól? Ha az íz nem érdekli őket. Felhő kell! de hát pirosra festettem a vizet, eperrel, málnával!
    Aztán adódott egy másik ötletet. Az történt, hogy bátyámmal egy közös horgászat alkalmával, egy etetéstől távolabbi helyen - mondhatni az orrunk előtt - jelentek meg kapitális busák. Persze voltak az etetésen is, de időről időre megjelentek azon a helyen, ahol a bátyám spicc bottal kárászozott. Ahogy figyeltem, gondolkodtam, arra jöttem rá, hogy azon a helyen - minthogy a hínár tövébe volt mindig a szerelék - gyakorta vitte be, többnyire bodorka a hínárba a horgot, s ilyenkor azzal együtt került a felszínre. A víz pedig zavarossá vált. S minthogy a kapás gyakori volt, ráfoghattam, hogy tartósan zavarossá vált.
     Legközelebbi próbánál, már egyik helyen ízesített vízzel etettem be, majd egy másikon csak a part széléből kimarkolászott, és felhígított mocsárral. Csodák csodája a mocsaras etetésre megjelentek a busák, de gyorsan tovább is álltak. Ezen felbuzdulva, újabb ízes etetés, majd plusz vödör híján az ízbe raktam a mocsarat, és kevés előre bekevert etetőanyagot is rászórtam, de még így is70%-ban mocsár alkotta az etetőanyagom. És lőn csoda, félóra sem telt el már érkezett is az első kapás. Egy kifejezetten kis fehér busa (60 dekás) lett a zsákmány, majd a következő 2-3 órában, még 2 került a szákba, szintén kis példányok, de ez inkább a helyválasztásom következménye...
     Talán 2 hónappal később érkezett Ervin az első alapokkal:
     - a busa nem az ízeket érzékeli (akárcsak a legtöbb halféle), hanem a vízsűrűségében fellépő változásokat érzékeli, és azokra reagál. Ő kicsit szakszerűbben fogalmazott...xD 
   Hát igen. Elég különösnek is érezném, ha jobban belegondolok, hogy valami jó illata lehet a planktonfelhőnek és az ízlelőképessége alapján találja meg azokat....ne adj Isten: meglátja őket...
     Tehát a válasz egyértelmű a tömegesebb plankton felhőkben nagyobb a víz sűrűsége, rendkívül érzékeny oldalvonalai jelzik ezt és már habzsol is. A sűrű, tartós etetőanyag-felhő szintén a táplálékot jelenti számára. Persze, ahhoz, hogy ne csak megjelenjen és csalódva tovább is álljon, olyanná is kell tenni azt. 
     Hogy mégis miért volt olykor eredményesebb a banán íz? Nem tudom, talán csak a szerencsés véletlen.
     Ami mégis jó eredményt hozott az a romlott etetőanyag...no de ezt majd egy másik bejegyzésnél...
    

   

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése