Szinte minden alkalommal elmondom, és érdekes módon, még az etetőanyag gyártó cégek sem figyeltek fel rá, mert sorra mindegyik gyártó busakaja helyett, mondhatom szemetet gyárt. Sajnos a gyári terméket nem találtam elfogadhatónak, az egyetlen talán Főző Péter felhősítő etetőanyaga, de ezt meg túl magas áron rakta piacra. Persze ez az én személyes véleményem.
Hol is rontanak? Etetőanyag keverékünknek teljesen porszerűnek, lisztszerűnek kell lennie. Semmiképp sem tartalmazhat nagy szemcséket, legalábbis azokból semmi haszon sincs. A busa nem képes elfogyasztani őket, s többet fogja köpködni az ilyen felhőt, mint beszippantani.
A bekevert etetőanyag sűrűsége is befolyásolja az olvadási sebességet, ritkább kaja természetesen gyorsabb, míg a sűrűbb tartósabban marad a kosárban.
Na itt is megállok egy pillanatra...kosárban...Az általam legeredményesebbnek tartott saját készítésű kosaraim nyitottak, ezt úgy értem, hogy valójában csak arra szolgálnak a kosáron fellelhető gyűrűk-karikák, hogy megtartsák a rágyúrt anyagot, nem pedig, hogy benne tartsák. Tehát a kosár köré gyúrom az anyagot, nem kifejezetten bele, így körülbelül úgy viselkedik, mint a tabletta.
Amennyiben az etetőanyagot túl ritkára keverjük nem képes elviselni a dobást, és leesik róla. A jó állag, talán egy kicsivel szárazabb, mint az általánosan használt földnedvesre gyúrt kaja, de még mindenképpen össze kell tapadnia. Zárt kosarak esetében pedig inkább a ritka anyag lehet hatásosabb, mert az tud kioldódni a kosárból kellő intenzitással.
A TÁPERŐ
Sokat olvasom, meg hallom a mendemondákat, hogy krétaporral fogták a busát, meg mittom mivel nem, amik valójában nem minősülnek tápláléknak. Elismerem, hogy a ponty, kárász egy falánk, buta, kíváncsi hal, és felvesz minden sz...rt a fenékről, attól függetlenül, hogy ehető vagy nem, így a gumikukoricát is, a busával azonban más a helyzet.
Teszteltem is talán olyan nyolc éve, hogy mi történik, ha csak ködössé tesszük a vizet némi ízesítőt még hozzá is adtam a simán mocsarat felritkított vízhez. A busák megjelentek és eltűntek. Míg egy másik szakaszon a szinte egyidőben úgymond normális táplálékot tartalmazó etetés segítségével, nemcsak megjelentek a busák, hanem kapás is lett. Az eltelt idő alatt pedig a sok vízen töltött óra, azt mutatta meg, hogy amennyiben nem elegendő az etetőanyagunk tápereje, hiába várjuk a kapást! Akár megjelenik a busa, ott matat szipog a szerelék közelében, de a kapásig csak nagy véletlenek segítségével lehet eljutni.
Egyik bejegyzésben írtam arról, hogy vannak planktonfajták amiket egyszerűen nem is fogyaszt, mert kevés táperőt képviselnek. Nagy böhöm halakról van szó, amiknek kell a táplálék, és mivel milliméternél kisebb táplálékokat tudnak csak elfogyasztani ezért ott esznek ahol több a táperő. Maga a felhő a vízben, csak megváltoztatja a víz sűrűségét, amire szinte azonnal reagál a busa, és ha abban az időben történik ez a vízben beállt változás mikor táplálkozik, akkor minden esetben odaúszik megnézni mi az. Amennyiben jó kaja akkor elkezdni fogyasztani, ha nem akkor úszik tovább. Ilyen egyszerű. Mondhatom: azok az esetek mikor ott látjátok ólálkodni a busákat az úszó körül és nem tudjátok kapásra bírni az leggyakrabb esetben a nem megfelelő etetőanyagnak köszönhető.
Nagyon fontos hát, hogy a kosárba rakott anyag, egy igazi táplálékbomba legyen. Míg maga az etetés, a csalogatóanyag lehet szinte bármi. A kosárba rakott krétapor, lösz por nem segít busát fogni. A csalogatóanyagba viszont belemehet és jótékony hatása van. De ezeket a nem táplálék anyagokat csak akkor érdemes használni, ha olcsón vagy ingyen tudjuk beszerezni, egyébként még a kukoricalisztnek is sokkal jobb hatása van.
Persze ezekre az apró kis törvényszerűségekre a saját baklövéseim során jöttem rá, ti legyetek okosabbak és más kárán tanuljatok :)
Három éve költöztem Győrbe s rá is találtam egy jó busás vízre. Viszont a megszokott etetőanyag keverékeim főalkotó része párszáz kilóméterre távolodott tőlem. Nem tudom mit nem próbáltam, de sajnos tisztességes kapást nem tudtam kicsikarni, már már azt mondtam, amit itt hangoztattak a horgászok: ebben a vízben nem lehet megfogni a busát. Ezt úgy képzeljétek el, hogy kb. két hónapon át, szinte nap mint nap a vízen voltam és nem tudtam busát fogni. Tejporok sokaságát, kávéfehérítőt, stb. tényleg nem tudom mit nem próbáltam, és nem működött egy sem. Aztán a szereléket módosítottam, felraktam a harmadik horgot is, ezerféleképpen variáltam. A vízmélységet végig próbáltam. De semmi. Busa nem akadt. Csak úgy áradt belőlem a keserűség. S nem is tudtam mi lehet a baj. Mert alapjában véve a kaja kinézetre megfelelő volt. Szórt szépen, negyven percig ahogy megfigyeléseim megkövetelték, viszont néhány beleúszás kivételével az úszóm nem jelzett busa kapást. A következő busaszezonban jártam már, ami ugyanúgy kapás nélkül kezdődött, mire rádöbbentem, hogy az etetőanyagom nagy részét kukoricaliszt teszi ki. Egyszerűen mivel csak akkor tudtam elérni a normális szórás időt, ha kb. 80% már kukoricaliszt volt. Ez nélkül beragadt a kosárba minden. Legyen szó az itt kapható takarmánytejporról, vagy épp a magyar piacon kiadott busázó etetőanyagokról. S ezáltal oly mértékben csökkent a táperő, hogy noha a busát a közelbe csalta, annyira nem volt kívánatos számára, hogy az etetőanyagot közelről szürcsölje. Alig vártam, hogy otthonról hozatott takarmánytejporom megérkezzen és kipróbáljam az éveken át jól teljesítő keveréket ezek ellen a már misztikusan hitt megfoghatatlan busák ellen. Sose feledem. Fél óra sem telt el, mikor az egyik úszóm megindult a hatalmas robajban amit egy 8-10 kilós fehér busa okozott, a túl lógatott horog viszont nem akadt. szereltem is azonnal mindent vissza alaphelyzetbe :) Két horog, egyik egy centivel túl a kosáron, másik egy centivel feljebb. s a rá következő egy órában már két gyönyörű busa a szákban végezte.
Sajnos nem tudom mi van az általam használt takarmánytejporban. Régebben még írta rajta, hogy 28% tejport tartalmaz, de vajon mi a többi? Most már csak felsorolás van: tartalmaz: szénhidrátokat, fehérjéket,vitaminokat.
Gondolom sok kezdő busahorgásznak tudtán kívül is az a problémája, hogy mivel tegye szórósabbá az etetőanyagot, hogy megmaradjon a táperő. A jó etetőanyag keverék véleményem szerint a következő alapanyagokból lehet: különböző édességek vagy maga a cukor a szénhidrát( pl. keksz őrlemények, csokoládé, babapiskóta), a fehérje talán a halliszt, növényi fehérjék és persze maga a tejpor. Vitaminok és étvágyfokozók már jó kérdés, noha nem próbáltam talán alkalmazható a betain itt is akár a bojli készítésnél. A vitaminokat pedig a különböző gabonafélék adják (kukoricaliszt, búzakorpa, lucernaliszt.)
Azoknak akiknek az takarmánytejpora nagyon ragadós, nem ajánlom a kukoricalisztet a szórási sebesség növelésére. Érdemesebb malacoknak való tápot vásárolni, amennyire csak lehet tovább darálni, majd liszt szitán átszitálva ezt adni a tejporhoz. Ha 60%nál többet kell hozzáadni még ekkor is, hogy az olvadási idő egy óra alá essen, akkor lucernalisztet kell hozzáadni a nagyrész táp helyett. Alapból tehát a következő lesz a keverék: 40% takarmánytejpor, kb. 30% malactáp vagy kukoricaliszt, és 30% lucernaliszt. Ez már elfogadható keverék. Ezt aztán bővíthetjük kedvünkre egyéb összetevőkkel, hogy saját fogós összeállításunk megalkossuk. Persze csak akkor bővítsük, amennyiben értelme van a hozzáadott alkotóelemnek. Amennyiben az tovább ragaszt a keveréken akkor szinte nincs miért hozzáadni. Az általam olykor kipróbált további adalékok pl. főtt tojássárgája, élesztő, kenyér, különböző aromák, ételszínesítők, cukoroldat vagy cukorszirup, tej, joghurt. Hallisztet nem adtam még a keverékhez viszont nem lehet rossz hatása, viszont törpeharcsás vízen semmikép sem vezetném a hal íz irányába a keveréket.
S most a sok kísérletezésnek adok egy pofont: legfogósabb összeállításom a megfelelő minőségű takarmánytejpor és kukoricaliszt fele-fele arányú keveréke, amibe olykor cukoroldatot is teszek. Semmi íz, semmi titkos összetevő. Amennyiben tehát a takarmánytejporotok olyan, hogy fele-fele arányban keverve kukoricaliszttel az oldódási idő nem haladja meg az 50 percet, kezetekben a megfelelő keverék és kár minden további kísérletezés. Ha ezzel sem fogtok, akkor valami mást csináltok nagyon rosszul.
Persze ezekre az apró kis törvényszerűségekre a saját baklövéseim során jöttem rá, ti legyetek okosabbak és más kárán tanuljatok :)
Három éve költöztem Győrbe s rá is találtam egy jó busás vízre. Viszont a megszokott etetőanyag keverékeim főalkotó része párszáz kilóméterre távolodott tőlem. Nem tudom mit nem próbáltam, de sajnos tisztességes kapást nem tudtam kicsikarni, már már azt mondtam, amit itt hangoztattak a horgászok: ebben a vízben nem lehet megfogni a busát. Ezt úgy képzeljétek el, hogy kb. két hónapon át, szinte nap mint nap a vízen voltam és nem tudtam busát fogni. Tejporok sokaságát, kávéfehérítőt, stb. tényleg nem tudom mit nem próbáltam, és nem működött egy sem. Aztán a szereléket módosítottam, felraktam a harmadik horgot is, ezerféleképpen variáltam. A vízmélységet végig próbáltam. De semmi. Busa nem akadt. Csak úgy áradt belőlem a keserűség. S nem is tudtam mi lehet a baj. Mert alapjában véve a kaja kinézetre megfelelő volt. Szórt szépen, negyven percig ahogy megfigyeléseim megkövetelték, viszont néhány beleúszás kivételével az úszóm nem jelzett busa kapást. A következő busaszezonban jártam már, ami ugyanúgy kapás nélkül kezdődött, mire rádöbbentem, hogy az etetőanyagom nagy részét kukoricaliszt teszi ki. Egyszerűen mivel csak akkor tudtam elérni a normális szórás időt, ha kb. 80% már kukoricaliszt volt. Ez nélkül beragadt a kosárba minden. Legyen szó az itt kapható takarmánytejporról, vagy épp a magyar piacon kiadott busázó etetőanyagokról. S ezáltal oly mértékben csökkent a táperő, hogy noha a busát a közelbe csalta, annyira nem volt kívánatos számára, hogy az etetőanyagot közelről szürcsölje. Alig vártam, hogy otthonról hozatott takarmánytejporom megérkezzen és kipróbáljam az éveken át jól teljesítő keveréket ezek ellen a már misztikusan hitt megfoghatatlan busák ellen. Sose feledem. Fél óra sem telt el, mikor az egyik úszóm megindult a hatalmas robajban amit egy 8-10 kilós fehér busa okozott, a túl lógatott horog viszont nem akadt. szereltem is azonnal mindent vissza alaphelyzetbe :) Két horog, egyik egy centivel túl a kosáron, másik egy centivel feljebb. s a rá következő egy órában már két gyönyörű busa a szákban végezte.
Sajnos nem tudom mi van az általam használt takarmánytejporban. Régebben még írta rajta, hogy 28% tejport tartalmaz, de vajon mi a többi? Most már csak felsorolás van: tartalmaz: szénhidrátokat, fehérjéket,vitaminokat.
Gondolom sok kezdő busahorgásznak tudtán kívül is az a problémája, hogy mivel tegye szórósabbá az etetőanyagot, hogy megmaradjon a táperő. A jó etetőanyag keverék véleményem szerint a következő alapanyagokból lehet: különböző édességek vagy maga a cukor a szénhidrát( pl. keksz őrlemények, csokoládé, babapiskóta), a fehérje talán a halliszt, növényi fehérjék és persze maga a tejpor. Vitaminok és étvágyfokozók már jó kérdés, noha nem próbáltam talán alkalmazható a betain itt is akár a bojli készítésnél. A vitaminokat pedig a különböző gabonafélék adják (kukoricaliszt, búzakorpa, lucernaliszt.)
Azoknak akiknek az takarmánytejpora nagyon ragadós, nem ajánlom a kukoricalisztet a szórási sebesség növelésére. Érdemesebb malacoknak való tápot vásárolni, amennyire csak lehet tovább darálni, majd liszt szitán átszitálva ezt adni a tejporhoz. Ha 60%nál többet kell hozzáadni még ekkor is, hogy az olvadási idő egy óra alá essen, akkor lucernalisztet kell hozzáadni a nagyrész táp helyett. Alapból tehát a következő lesz a keverék: 40% takarmánytejpor, kb. 30% malactáp vagy kukoricaliszt, és 30% lucernaliszt. Ez már elfogadható keverék. Ezt aztán bővíthetjük kedvünkre egyéb összetevőkkel, hogy saját fogós összeállításunk megalkossuk. Persze csak akkor bővítsük, amennyiben értelme van a hozzáadott alkotóelemnek. Amennyiben az tovább ragaszt a keveréken akkor szinte nincs miért hozzáadni. Az általam olykor kipróbált további adalékok pl. főtt tojássárgája, élesztő, kenyér, különböző aromák, ételszínesítők, cukoroldat vagy cukorszirup, tej, joghurt. Hallisztet nem adtam még a keverékhez viszont nem lehet rossz hatása, viszont törpeharcsás vízen semmikép sem vezetném a hal íz irányába a keveréket.
S most a sok kísérletezésnek adok egy pofont: legfogósabb összeállításom a megfelelő minőségű takarmánytejpor és kukoricaliszt fele-fele arányú keveréke, amibe olykor cukoroldatot is teszek. Semmi íz, semmi titkos összetevő. Amennyiben tehát a takarmánytejporotok olyan, hogy fele-fele arányban keverve kukoricaliszttel az oldódási idő nem haladja meg az 50 percet, kezetekben a megfelelő keverék és kár minden további kísérletezés. Ha ezzel sem fogtok, akkor valami mást csináltok nagyon rosszul.
